Az idei tanévben ötödik alkalommal utazhattak hetedikes diákjaink Erdélybe a Határtalanul! program keretében. Huszonegy tanuló három kísérő tanár irányításával túrázott Székelyföldön. Az utazás előtt az előkészítő foglalkozáson a diákok már megismerkedtek Erdély történelemi múltjával, a trianoni békeszerződés következményeivel, Erdély nevezetességeivel, Székelyföld sóbányászatának hagyományaival, az erdélyi írók és költők soraival.
Az utazásra a gyerekek izgatottan készülődtek, sokan most jártak először Erdélyben. Kora reggel indultunk, a hosszú út fáradalmai ellenére nagyon jó hangulatban telt az utazás. A csapat az első perctől fogva egységet alkotott, illetve új barátságok is szövődtek.
A határ átlépése után először Király-hágon, Erdély kapujában álltunk meg, a gyerekeknek nagy élményt jelentett a hegyek-völgyek közötti út.
Utunk következő állomása Körösfő volt, ahol megnéztük a 4 fiatornyos, zsindelytetős, festett, fakazettás mennyezetű, belső falfreskókkal és kalotaszegi szőttes díszítésekkel is büszkélkedő református templomot.
A templom megtekintése után megérkeztünk Farkaslakára, ahol nagyszerű vendéglátásban volt részünk. A szállás kellemes, a vendéglátók barátságosak, az erdélyi ételek pedig fantasztikusak voltak.
Második napon Szejkefürdőre látogattunk, Orbán Balázs sírjához, melyhez székelykapuk során át gyalogoltunk fel a hegyoldalba. Innen átsétálunk az Orbán Balázs Emlékközpontba, ahol interaktív kiállítást tekinthettünk meg az életéről, majd a Mini Erdély Parkba látogattunk el. Megtekintettük Erdély legújabb látványosságát, ahol szó szerint bejárhattuk Erdélyt. A látogatás egy szép sétát jelentett a szejkefürdői hegyoldalban, az Erdély térképét megformázó területen, ahol a valós pontokon láthattuk a legfőbb nevezetességek élethű reprodukcióit. Majd délben traktor vontatta, fedett szekereken utaztunk Szentegyházáról a Madarasi-Hargitára. A traktorokról leszállva kb. másfél óra gyaloglás várt ránk a Madarasi-Hargita tetejére, ahonnan beláttuk egész Székelyföldet.
A székelyek szent hegyét, a Hargita tetejét kopjafák, magyar nemzeti szalagok, a zarándokok által ácsolt keresztek százai díszítik, megható feliratokkal, áldásokkal. Itt egy rendhagyó órát tartottunk, énekléssel fűszerezve. A hegyről lejövet megtekintettük Székelyudvarhelyt. Este értünk a szállásunkra, ahol nagyon finom vacsora várt ránk.
A harmadik napon Székelyvarságra látogattunk, elsétáltunk a Csorgókő vízeséshez és a Jézus kútjához. Nem sokat kellett innen gyalogolnunk, hogy a kultikus varsági kocsmához, a Parlamenthez érkezzünk. Itt megtekintettük egy hagyományos eszközökkel dolgozó zsindelykészítő munkáját. A Parlamentnél lehetőségünk volt szabadtéri falatozásra is. Falusi ízekkel, rendkívül gazdag, házi-finomságokkal megrakott asztalokról lakmározhattunk. Visszafelé megnéztünk egy kicsi vízimalmot és a benne rejlő múzeumot.
A tanyasi világból kiérve Székelyudvarhelyre látogattunk, megnéztük Orbán Balázs síremlékét, a turulmadaras millenniumi emlékművet és a szoborparkot.
Este meleg vacsorával vártak bennünket szállásadóink. Vacsora után táncos-zenés mulatságon vettünk részt a Boróka néptáncegyüttes jóvoltából.
A negyedik napot a Sóvidéken töltöttük és megismerkedtünk a só különleges előfordulási formáival. Szovátán Európa legnagyobb heliotermikus tava, a különleges, sós Medve-tó körül tettünk egy sétát. A tanösvényen lehetőségünk nyílt megvizsgálni a Mogyorós-, Vörös-, illetve Zöld tavakat.
Majd megnéztük Parajdon a sóbányát, 80-100 méter mélységbe ereszkedtünk le egy nagy sótömbbe, ahol templom, múzeum, játszótér található. A Sószorosban sétáltunk, ahol a só különleges formáival ismerkedünk meg, mint például a felszínen kialakult barázdák, a sókarok, valamint borsós felszínű só karfiolok.
A Sóbánya megtekintése után Korondra utaztunk. Meglátogattunk egy hagyományos módon dolgozó sóvágó műhelyt is, ahol megismerhettük a parajdi só felhasználásának módjait, megnézhettük, hogyan készül egy sólámpa, és lehetőségünk volt vásárolni igazi parajdi sóból készült termékeket. A központba érve látogatást tettünk egy nagy múltú fazekas családnál, ahol megcsodáltuk a korondi fazekasság gyönyörű termékeit.
Végül, de nem utolsó sorban, egy nagyon különleges és egyedülálló mesterséget néztünk meg: a taplászatot. Ez a ritka tevékenység úgymond Korondikumnak számít, ugyanis máshol már nem művelik. A gondosan kiválasztott taplógombából a mesterek kezei alatt csodálatos táskák, kalapok és egyéb kiegészítők készültek.
Az ötödik napon elérkezett a bepakolás és a búcsúzás ideje. Fájó szívvel köszöntünk el szállásadóinktól.
Hazafelé Fehéregyházán koszorút helyeztünk el Ispánkútnál, Petőfi Sándor feltételezett elestének helyszínén, mely közvetlenül az országút mellett található.
Ellátogattunk a Haller Louise grófnő által 1897-ben alapított kis fehéregyházi Petőfi-múzeumba, ahol érdekes helyi előadásban és tárlatvezetésben volt részünk.
Majd Segesvárra érkeztünk, ahol városnézés következett a várhegyen, Segesvár várfalakkal és bástyákkal körülölelt történelmi központjában, amely 1999 óta világörökségi oltalom alatt áll. Az óratornyot sem hagytuk ki természetesen, mely a város jelképe és egyik legismertebb műemlék. A város központjában napjainkig fennmaradtak a középkori szász építészet műemlékei. Megtekintettük Petőfi Sándor szobrát a Szent József római katolikus templom és a Csizmadia bástyák közötti kis parkban. Megismerkedtünk az erdélyi szászok világával is.
Segesvár megtekintése után hazautaztunk, sok szép élménnyel a tarsolyunkban.
Az értékelő óra megtartása 2022. június 9-én volt az iskolában, amikor egy prezentáció keretében felidézték a gyerekek a kirándulás alatt megszerzett ismereteiket.
Ezen a napon az alsó tagozatos tanulóink számára játszóházat, kézműves délutánt szerveztünk. Az idei tanévben a foglalkozásokat az osztálytermekben tartottuk. A tanító nénik érdekes rejtvényekkel, kirakókkal, szebbnél-szebb, a ludakkal kapcsolatos kis tárgyak, munkadarabok, lámpások elkészítésével készültek a gyerekeknek. A közös alkotás élménye vidám hangulatot teremtett a tantermekben: serény, lázas munka hangjai szűrődtek ki az ajtók mögül.
Iskolánkban német nemzetiségi nyelvoktatás folyik, így a programot – a német nyelvterületeken elterjedt (Hollandia, Németország és Ausztria) – mi is fáklyás felvonulással zártuk.
Kicsi, alsós diákjaink lámpásaikkal felsorakoztak a földszinti termek előtt. A lámpások csodálatos, sziporkázó fényeiben vonultak végig az épület folyosóin. „Libás” népdalokat éneklő gyerekhangok töltötték meg az iskola egész épületét. Gyönyörű és szívmelengető látvány volt apró kisiskolásainkat így, együtt látni!
A népszokáshoz kapcsolódóan, a program végén az igazgató néni cukorkával, csokoládéval ajándékozta meg a gyerekeket.
Nemrég megkezdődött az új tanév iskolánkban. Végre ismét együtt lehetnek a tanulók!
Egy verőfényes szeptemberi napon az 5.a osztályosok a szabadban töltötték a rajzórát. Aszfaltkréta rajzokkal díszítették a focipályát.
A gyerekek először kisebb csoportokban tervezték meg a munkamenetet, majd együtt láttak neki a képek elkészítésének. Mindenki a saját kis területén munkálkodott, majd közösen varázsolták kész képpé alkotásaikat. Eközben vidáman, önfeledten csacsogtak, mókáztak, bíztatták egymást; hisz a betonfelületre nem könnyű szépen, egyenletesen felvinni a krétaport. A tanóra végére elkészültek a csoportok remekművei.
Ezen a nyáron is birtokba vettük a balatonakali önkormányzati gyerektábort. Június 20-tól 27-ig kalandokkal teli napokat töltöttünk a Balaton partján. A gyerekek rengeteg élménnyel gazdagodva vághattak neki a szünidő hátralevő részének.
Június elején az 5.a osztállyal a Csiki Pihenőkert és régészeti parkban jártunk. A sólyom szárnyán című honfoglaló program keretében a diákok egy rendhagyó történelem órán vettek részt, majd kézműveskedtek és egy közös lepénysütésen serénykedhettek. A gyerekek nagyon sok élménnyel gazdagodva, jókedvűen tértek haza.
2021.június 14-én vonatra szállt a 2.a osztály és negyedóra múlva megérkezett egy Fejér megyei kisvárosba, Martonvásárra. 10 perces sétával már ott is voltunk kirándulásunk úti céljánál a Brunszvik-kastélynál. A parkban egy kiadós reggeli után rögtön felfedező útra indultunk, igazi hátizsákos kalandban volt részünk. A Kastélypark természeti értékeit kutató felszereléssel (távcső, nagyító, mérőszalag, ceruza, Barangoló-kastélypark felfedezőlap felíró táblával) próbáltuk megismerni. A tanösvényen sétáltunk , amely az Öreg-tó körüli sétaúton vezet. Összesen 1750 méter, 11 állomással. Tájékoztató táblák jelzik az utat és ismertetik a Kastélypark természeti, építészeti és kultúrtörténeti látnivalóit, érdekességeit. A séta után az Agroverzum várt minket, ahol egy kutatói közösség mindennapjait ismerhettük meg. Ezt követően átsétáltunk a Beethoven Múzeumba. A 19. század első éveiben több alkalommal is itt járt Ludwig van Beethoven, aki barátságban állt a zenerajongó Brunszvikokkal. A sok látnivaló és érdekesség tortájának habja a csodálatos kert és a benne való önfeledt mezítlábas szaladgálás, labdázás…
mert mégiscsak 8 évesek ezek a kalandra éhes gyerkőcök.
Végre eljött ez az idő is, igaz, két évet kellett várnunk rá, de megérte! A 2. a osztály első közös osztálykirándulására a vírus miatt csak 2021. június 10-én kerülhetett sor. Élmények egész sorát éltük át ezen a napon. A közös utazás bérelt busszal , az állatkerti csodák-állatok, melyekről eddig csak hallottak-, játszóterek izgalmai, a Varázshegy kiállítóterének érdekességei: az élet múltjának , jelenének és jövőjének rendkívül változatos, interaktív és kalandos játékai mind-mind olyan boldogságot adtak az osztálynak és az őket kísérő felnőtteknek is, hogy hosszú ideig tudunk táplálkozni és erőt meríteni belőle. Jó kis nap volt!
