1.       Az abszorbáló, elnyelő, mindent magába szívó lélek

A gyermek első hat évére jellemző tudatállapot, amikor az őket körülvevő világ információit tudattalanul szívják magukba. Megszűnése a tudatos gondolkodás kialakulásának idejétől kezdődik, ami hat éves korra tehető.

2.        Az érzékeny periódusok ideje

A gyermekek adott életkorára jellemző egy-egy terület, mely fokozottan intenzív érdeklődésben nyilvánul meg. Ezen érzékeny fázisok felismerésével a gyermek környezete pontosabban tervezhető. Itt érdemes megemlíteni, hogy 3 fő korcsoportot különböztetett meg Montessori: 0-6 éves abszorbáló tudat kora, 6-12 éves tudatos gondolkodás képzelőerő kialakulásának kora, 12-18 éves etikai és szociális értékrend születésének kora.

3.       A gyermek szabadsága

A választás szabadsága az emberek méltóságához vezet, ezt a szabadságot azonban nem lehet megadni, ez hozzá tartozik az emberi természethez, melyet ápolni kell.

4.        Az előkészített környezet

Az a nevelési tér, ahol a gyermekek saját belső fejlődési állapotuknak megfelelő pszichés és fizikai valósággal találkozhatnak. A környezetnek tartalmaznia kell az önnevelés eszközeit, melyekből saját igényeinek megfelelően választhat. A szabadság és a környezet kölcsönösen feltételezik egymást.

5.       A munka

A munka olyan aktivitás, mely sem a felnőttek tanításával, sem azok akaratával nem függ össze. A környezetre hagyjuk, hogy vezesse a gyereket a munkában, mely környezet előre céltudatosan kialakított. Minden tárgynak, amely ezt a környezetet alkotja, van egy közös tulajdonsága, ez a hibakontroll. Mindegyik eszköznek tartalmaznia kell az önellenőrzés lehetőségét. Maria Montessori az egyes eszközökkel való munka bevezetését leckének nevezi. A kellő pillanatban megtartott, jó leckének a gyerekek új ismereteket és készségeket adnak.

6.       Önkontroll

A gyermek a mindennapos tapasztalatok segítségével elsajátítja annak a lehetőségét, hogy korrigálni tudja a hibáit és ezáltal legyen biztos önmagában. Ez saját lehetőségeinek pontos felmérését jelenti.